Kedden (febr. 28.) este egy hír járta be a sajtót, miszerint néhány felhasználó elvesztette a Gmailben tárolt levelezését. Képzelhetitek hogy megugrott a pulzusunk, mikor ezt megláttuk, hiszen mi vagyunk Magyarországon a Google Apps első hivatalos viszonteladója. Később hamar kiderült, hogy a bulváros címek szerencsére most is túloznak, nem veszett el egyetlen e-mail sem, csak elérhetetlenné vált a Gmail a felhasználók két tízezreléke számára. Ez százalékban kifejezve 0,02%, ami hihetetlen kicsi, de a Gmail több százmillió felhasználója mellett így is kb. 50.000 embert jelent.

A hibát a Google-nél észlelték. A javítás ideje alatt a Gmail csapat óránként tájékoztatta az érintetteket a Google Apps Status oldalán. Később az érintett felhasználók visszakapták a levelezésüket, egyetlen üzenet sem veszett el.

Ha ilyen szerencsésen alakult minden, akkor miért éri meg beszélni erről?

Mert az, hogy nem történt nagyobb baj, az nem a szerencsén múlott. Szoftver hibák ugyanis minden rendszerben vannak. Még a világ legjobb mérnökeivel dolgozó Google-nél is. Sőt, biztosíthatlak, hogy az a számítógép is tönkre fog menni a következő 5 évben, amin ezt a blogbejegyzést olvasod. A kérdés az, hogyan készül fel az ember ezekre a hibákra. Nézzük meg hogyan működött ez most a Gmailnél!

A Google sok nagy adatközpontot üzemeltet a világ elszórt pontjain. Minden adat amit a Google alkalmazásokban tárolsz többszörösen van eltárolva. Vagyis bármi amit teszel az minimum két földrajzilag is elkülönülő helyen van meg. (Az adatokat egyébként a Google apró részekre feldarabolva, kódolt nevekkel ellátott fájlokban tárolja.) Ha az egyik helyen az adatok valamilyen hiba miatt elérhetetlenné válnak, akkor a rendszer automatikusan a másik adatközpontban levő adatokkal kezd el dolgozni. Ez a váltás a másodperc tört része alatt történik meg, vagyis nem is veszed észre.

Már hallom is a kérdést: akkor hogy lehet, hogy most mégis elérhetetlenné vált néhány ember levelezése? Most egy olyan nagyon ritka eset fordult elő, amikor az adatközpontok szoftverében jelentkezett egy hiba. Így hiába tervezték ezeket arra, hogy megvédjék az adatokat, a hiba miatt azok törlődtek. De nem véglegesen! A Google ugyanis pont az ilyen ritka esetekre is felkészülve, szalagos adattárolókra is készít biztonsági mentést. A szalagos adattárolók nagyon megbízhatóak, akár 20-30 évig is élnek gond nélkül, de a szalagos technológia miatt lassabban lehet visszanyerni belőlük az adatokat. Ez történt most is, ezért kellett a felhasználók egy kis százalékának nélkülöznie a levelezést egy ideig. A többiek persze csak a hírekből értesültek a történtekről.

A cloud computingról azt szokták mondani, hogy olyan mint a repülés. Hiába a repülés a legbiztonságosabb utazási forma a földön, hiába biztonságosabb nagyságrendekkel például az autónál, az emberek tartanak tőle. Egy repülőbaleset azonnal hír lesz, de azt, ha 1-2 ember meghal autóbalesetben egy sűrű napon már be sem mondják a híradóban. A Google hiába biztosítja többszörösen is túl a rendszereit, hiába ez az egyik legbiztonságosabb a világon, ha a felhasználók két tízezreléke nem tudja elérni egy ideig, az máris hír.

De most tegye szívére a kezét minden cégvezető: melyik magyar cégnél van a levelezés két földrajzilag elkülönülő adatközpontban többszörösen tárolva? Melyik cégnél van megoldva, hogy hiba esetén ezek automatikusan, másodpercen belül át tudják venni egymás szerepét úgy, hogy ezt a felhasználó észre sem vegye? És ezen felül melyik cég alkalmaz még szalagos adattárolókat a biztonsági mentések biztonsági mentéseként? Ez bizony nagyon drága mulatság, és talán nincs is olyan nagyvállalat Magyarországon, ahol minden megvalósul a fenti szempontok közül. És ahol nincs ilyen biztonság, ott bizony a hibák is komolyabbak: nem csak kimarad a szolgáltatás, mint ahogy a Gmailnél történt, de örökre el is vesznek adatok. És ami egy informatikusnak "adat", az neked egy fontos levél, vagy egy órák óta szerkesztett dokumentum. És ne legyen illúziónk: ez megtörténik magyar cégekkel minden hónapban. Csak ők nem kerülnek be a hírekbe.

És akkor jöjjön az igazán durva kérdés: melyik magyar kisvállalkozás engedhet meg magának ilyen biztonságot? A választ nem nehéz kitalálni: semelyik. Biztos, hogy egyetlen kisvállalkozás sem tudja megvásárolni ezt a technológiát és az azt kiszolgáló személyzetet. De szerencsére mégis élvezheti ezeket az előnyöket, ha a Gmail üzleti változatát használja. És ez az igazán fantasztikus: egy magyar KKV jobb rendszert használhat, mint egy multi! Gondoltad volna ezt valaha?

Összefoglalva: ez az eset azt mutatta meg számunkra, hogy a Gmail még mindig a legbiztonságosabb megoldás, ha levelezésről van szó.

Végezetül néhány adat a Gmail biztonságáról, rendelkezésre állásról:

• A Gmail 2010-ben 99,984%-ban volt elérhető. Ez havonta maximum 7 perc kiesést jelent. Ez jobb a hasonló szolgáltatások értékénél.
• A Radicati Group kutatása¹ szerint azoknál a cégeknél, ahol helyben oldják meg a levelezést (vagyis saját szervert üzemeltetnek) ez az érték havonta 3,8 óra átlagosan. Vagyis a Gmail 32-szer megbízhatóbb az átlagos levelező rendszereknél, és 46-szor Microsoft Exchange-nél.
• Aki üzleti Gmail előfizetéssel rendelkezik, annak a Google szerződésben garantálja a 99,9%-os rendelkezésre állást. Ha ezt mégsem sikerül teljesítenie, akkor anyagi kompenzáció jár a megrendelőnek.
• 2011-től a rendelkezésre állási adatokba beleszámítják majd az összes előre tervezett karbantartási és frissítési munkát is, mert a Google szerint a szolgáltatás frissítés és karbantartás miatt sem állhat le.

1. The Radicati Group, 2010. "Corporate IT Survey – Messaging & Collaboration, 2010-2011"